Az újabb mostani kath. plébániai egyház akkorában Szelepcsényi érsek által kezdett építtetni, azaz 1679-ben. Ez is hasonló tetszősebb renaissence -modorú épület, mint általában az említett érsek által épült egyéb (mint a félli, csákkányi, éberhardi) templomok.
   Márványkőből emelt díszes oltárán magyarországi szent Örzsébet meglehetős ügyességgel készült szobra áll. Az egyház emlékiratai szerint ezen oltár gróf Viczaynő későbbi alapítványa volna.
   E mellett megemlékeznek szinte azon csallóközi hagyományos legendáról, mely szerint Lég is a sz. István által 12 apostol tiszteletére lévén, úgy mond, szemöltve, és csak az újabb egyház vagy oltár emelése alkalmával lön védnöke sz. Örzsébet. Ezen adatot azonban itt is megcáfolja a fenebb idézett 1390-diki okirat, mely már itt egyenesen sz. Örzsébet-egyházat nevez.

   Az egyház szentélyének külső zárfalába régibb kődombormű van behelyezve; amennyire az elásott mű kivehető, kendőzött nő alakja látszik rajta mellképben előállítva; kevésbé volna sírkőnek vagy Szűz Mária alakjának tartható, s valószínűbben még a régi egyház művészibb faragványai valamely részlete lehet.

Archeológiai Közlemények,
Ipolyi Arnold: Csallóköz műemlékei, 113-114. lap.

   Hushegyi Gábor, művészettörténész csaknem 150 évvel később így látta a légi templomot:
   Nagy-Lég (Nagylég, Lehnice). A római katolikus templom enteriőrje egyetlen hajóból és sokszög záródású szentélyből áll. A főoltáron látható Szent Erzsébet-szobor a 17. század végén keletkezett. A barokk szószék egyidős az építménnyel, míg a Szent István király-, a Pieta és a Szűz Mária-mellékoltárok a 19. század elején készültek. A presbitérium külső falában mind a mai napig látható a kendőzött női alak kőszobra.